Miért történelmi jelentőségű a tusnádfürdői beszéd?

Egyáltalán nem azért, mert jó beszéd. Szerkezeti hibáiból adódóan kulcsfontosságú elemek tisztázatlanok, nem kellően és nem egyértelműen kifejtettek maradtak. Történelmi jelentőségét az adja, hogy bátran rámutat az uralkodó világszemlélet, liberalizmus erkölcsi bukására, képmutató jellegére és felvillantja vele szemben egy járható utat, a keresztény konzervatív értékrendet. Röviden összefoglalom a tartalmát. Akik mélyebben elemezni szeretnék a cikk végén megadot hivatkozáson elérhetik a teljes beszéd videófelvételét. Egy részletes kivonatot is közlök, amelyből jól látszanak a szerkezeti hibák.


A világ megváltozott a 2008-as pénzügyi válság hatására, épp úgy mint a két világháború vagy a kettős világrend felbomlásának hatására. Ez a változás tükröződik befolyásos személyek  kijelentéseiben, amely a nemzetközösség (elsősorban az amerikai és a britt miniszterelnököt idézi), a kiszolgáltatottak és a keresztény értékrend mellett, a pénzügyi világ cinizmusa, a gazdagok és nagyvállalatok túlkapásai, valamint a liberalizmus által terjesztett erkölcsi fertő ellenében szólalnak meg. Ezért a világban létező nemzetek közötti versenyfutás elsősorban nem gazdasági téren folyik, hanem egy olyan államszervezés kitalálásáért, amely sikeressé tehet egy nemzetet. A liberalizmust meg kell haladni, mert bár a liberális demokrácia abból indul ki, hogy minden szabad az egyénnek, ami más egyén szabadságát nem korlátozza, viszont a szabadság megsértésének határa nem világos, így azt mindig az erősebb határozza meg a gyengébb rovására. A magyar állam válasza a munkaalapú társadalom felépítése, amely karakterét tekintve nem liberális, és melynek szervező elve: Amit nem akarsz, hogy veled cselekedjenek, azt ne tedd másokkal. Azaz a közösség az alapja, szemben a liberális megközelítéssel, amely az egyént helyezi középpontba. Felsorolja mi a baj a liberális demokráciával: vitatja a nemzeti érdek létezését, a határon túli magyarok nemzethez való tartozását, nem védi meg a közösségi vagyont, nem védi meg sem az államot, sem az egyént az eladósodástól.
Milyen akadályokat kell leküzdeni a magyar állam újjászervezéséhez? Egyrészt külföldi érdekcsoportok, magukat civilként feltüntető szervezeteket pénzelve, rajtuk keresztül befolyást kívánnak gyakorolni a magyar állam életére. Ezért állított fel a parlament egy külföldi befolyást vizsgáló bizottságot. A másik akadály, hogy az EU-s támogatásokat külföldről, a magyar állami szférában dolgozók béréhez viszonyítva túlfizetett személyek döntenek (A kifizetések 35%-a illette őket). Ezt szüntette meg a kormány azzal, hogy az EU-s pénzek fölött döntőknek állami alkalmazásban kell lenniük, és más köztisztviselőékkel azonos szintű bért kell kapniuk.
Befejezésül a miniszterelnök azt taglalta, hogy ma bármi megtörténhet ebben az új világhelyzetben (utasszállító repülő lelövése Ukrajnában, USA miniszterelnökének a szenátus és a képviselőház általi beperlése és elítélése, bankok perek hatására pénzt fizetnek vissza adósaiknak, valamint a magyar pénzügyi rendszer több mint 50%-a magyar kézbe kerül), ezért bizakodni kell, hogy eljöhet még a mi időnk. (Eddig az összefoglalás.)

A megértést nehezíti a szerkezet töredezettsége (hivatkozásként a továbbiakban a youtube-on elérhető felvétel időpontjait használom). Például a munkaalapú társadalom fogalmát feldobja 18:23-kor, de a jelentését csak 24:32-kor fejti ki. A liberális demokrácia kritikája már megjelenik a 2008-as változás tényét és mértékét szemléltető idézetekben (8:50 - 13:16). Ezután kitér az államok nem gazdasági alapon, de gazdaságilag is sikeressé tevő új államszervezés megtalálásáért folytatott versenyére, s ezután ad egy filozófiai magyarázatot, majd magyar viszonylatban konkrét példákat arra, hogy mi a baj a liberális demokráciával, miért kell meghaladni azt. Alapvetően hiányoznak a beszédből az esszéből is ismert tételmondatok, amelyeket egy-egy szakasz elején feldobva világossá válik, miről lesz szó, s amit közvetlenül utána ki lehet fejteni a jobb megértés érdekében. Ezért tartom szükségét, hogy az ellenzéki és külföldi sajtóban támadott és vitatott fogalmakat és magyarázatukat felsoroljam (Zárójelben megadva a meghatározások elhangzásának időpontját).

Kulcsszavak és jelentésük:
Munkaalapú társadalom: "A mindenkori politikai vezetés ma arra tesz kísérletet, hogy az emberek személyes munkája és érdeke, amelyet el kell ismerni, az a közösség, a nemzet életével szoros összefüggésben álljon, a kapcsolat megmaradjon és ez a kapcsolat erősödjön." (24:32)
Illiberalis állam: 24:50 "A magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni és építeni kell, ilyen értelemben tehát az az állam, amelyet Magyarországon ma építünk, az illiberális állam, nem liberális állam. Nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, és hozhatnék még néhányat, de nem ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő sajátos nemzeti megközelítést alkalmaz. (Ezt Orbán Viktor az EU-n belül kívánja megvalósítani, lásd 28:00)
Civil: Ellentétben a hivatásos politikussal olyan személy, illetve olyan közösség, amely alulról szerveződik, saját pénzügyi lábán áll és önkéntes természetű. (26:18)
Álcivilek: Fizetett politikai aktivisták, akiket külföldről, külföldi érdekekből fizetnek.

A tusnádfürdői beszédről már régóta szerettem volna kifejteni a véleményemet, de be kell látnom, hogy igazán csak most jött el az ideje, hogy rámutassak igazságaira és jelentőségére. Az elmúlt egy év, de legfőképpen az utóbbi pár hét eseményei leplezetlenül tárják elénk a liberalizmus természetét. Kezdődött egy szentestei üzenettel 2013 karácsonyán, amikor a New York Times internetes oldalán antiszemitizmus és náci vadászatra felszólító kampány indult. A tolerancia máza pedig akkor pergett le a liberalizmus hazai írástudóinak ábrázatáról, amikor a Szabadság téren tiltakoztak a megszállási emlékmű ellen. Főleg az elmúlt 25 év kiöregedett liberális politikusai és értelmiségi holdudvaruk, ordítozva gyalázták meg a másként gondolkodás, a szellemi másság, és nem utolsó sorban, a mások szenvedését megtestesítő emlékművet. Tény, hogy abban a szoborban egy másfajta történelemszemlélet és értékrend jelenik meg, ezt pedig a tolerancia bajnokai nem tolerálhatták.
A beszéd másik hangsúlyos és egyik legtöbbet vitatott része az álcivilségről szóló szakasz. Aki világpolitikában kicsit is tájékozott, és egy kicsit is megrágja, amit a szájába adnak a világsajtó bértolnokai, az látja, hogy az elmúlt évek "arab tavaszként" elhíresült forrongásai és az ukrajnai események milyen egységes forgatókönyvként zajlottak le. Csak fel kell ütniük e forgatókönyv első oldalát és ott találják a civil mozgalmakat. Eleinte még egész hihetőnek tűnt a mese, hogy helyi lakosoknak, egyszer csak elegük lett a fennálló hatalomból. Az USA hozzáállásából és leplezetlen szerepéből is, ahogyan szította kívülről (is) a felfordulást, majd több országban nyiltan katonailag is beavatkozva - persze nem egyedül - káoszt, nyomort és halált hagyott maga után. A demokrácia nagy őre és prédikátora, mikor adott volt a történelmi pillanat, hogy tényleg humanizmusból és népuralomból példát mutasson, magára hagyta a harcoktól, népirtásoktól agyon szabdalt, kivéreztetett és nyomorgó társadalmakat. Ráadásul akkor is tétlen maradt, amikor e néptömegeket az emberi mivoltukból kivetkőzött bestiális szélsőségesek tovább irtották és irtják a mai napig - pl. akiket Szíria ellen fegyverzet fel USA. Viszont Ukrajna volt az a terep, ahol már a kezdett kezdetén nyíltan és leplezetlenül meglátszott az USA szerepe. Hatalmi és gazdasági érdekeitől vezérelve léptek színre a kívűlről addig is pénzzel és ideológiával támogatott álcivilek és szerveződéseik. Majd végül John McCain szenátor látogatásával, végérvényesen lelepleződött, hogy kik szították az eseményeket - erre már csak ráerősített más amerikai és EU-s személyek látogatása illetve megnyilatkozásaik. Az Egyesült Államok a CIA-n keresztül mindig is ezt a forgatókönyvet vitte. Kiváló szociológiai érzékről tanúskodva rátapint a megcélzott társadalom töréspontjaira. A feszültségeket ezeken a pontokon mesterségesen fölerősíti idegen ügynökei révén, de alapvetően a helyi, Amerikával rokonszenvező köröket támogatva. Minderre pedig képmutató módon hangoztatott humanista és demokratikus, alapvetően liberálisként elkönyvelt értékeket védelmezve bomlaszt kívülről.
A liberalizmusról és a miniszterelnök által felvázolt másik értékrendről, amit ő alapvetően keresztényként nevezett meg, további cikkeket tervezek. Így a tusnádfürdői beszéd egyéb, itt nem érintett témáit - pl. gazdaságtani dogmák bukása, munkaalapú társadalom, liberalizmus meghaladása, a keresztény értékek, mint új társadalmi szervező elv stb. - a következő cikkekben még részletesen fogom fejtegetni. E cikkben csak magát a beszédet kívántam összefoglalni, főbb hibáit felmutatni és valamennyire értelmezni, főleg a mostanra felgyorsult és felerősített események szemszögéből nézve.

Függelék:

A beszéd szerkezete:

- határon túliak szavazata a kétharmadhoz
- rendszerváltás helyett 2008-as pénzügyi válság a referenciapont (új rendszerváltás)
   - 20 század 3 rendszerváltás: két világháború + 1990
   - a 2008-as változás eltérő a korábbiaktól (nem éles, látható váltás), de mély változás indult el
      - példák a változásról azaz idézetek, amelyek elképzelhetetlenek voltak 2008 előtt (8:50 - 13:16)
!!!   - Versenyfutás egy államszervezési módnak megtalálásában, amelyek sikeressé tesznek egy nemzetet    (15:10 - 16:10)
      - 17:20 liberalizmus meghaladása
      - 18:12-18:30 nemzetállam liberális állam jóléti állam - most munkaalapú társadalom mely nem liberális
      - 18:50 Liberalizmus alapja: minden szabad, ami más szabadságát nem sérti... de ki fogja megmondani, hogy mikortól sérti az én szabadságomat
mivel nincs meghatározva ki fogja eldönteni, ezért az erősebb dönti ezt el
      - 20:40 Magyar társadalom új szervező elve: amit nem akarsz, hogy veled cselekedjenek, azt ne tedd mással
      - egyén és közösség kapcsolatára vetítve 21:25
         - mire nem volt képes a liberális demokrácia (21:40)
         - nemzeti érdek vitatása
         - nem ismerte el a világban élő magyarok nemzethez való tartozást
         - nem védte meg a közösségi vagyont
         - mindenütt magasabb (2 kivételével) a közvagyon aránya, mint itt
         - nem védte meg az eladósodástól
         - nem védte meg családokat az adósrabszolgaságtól
     !!! - 24:00-25:20 (!!! 24:50)
- milyen akadályokat kell ehhez leküzdeni
   - 25:50- (állam és civilek viszonya)
   26:18 mi a civil?
   26:40 mi az álcivil?
      27:30 külföldi befolyást figyelő bizottság
- másik akadály: EU és Mo szerződése, amit 7 év után újra kell tárgyalni, amit idegenek által fizetettek (többszörös fizetésért) (30:20 !!! ez az eutámogatásokról döntők)
- 31:00 ma a magyar állam újraszervezése folyik
- Befejezés:
   - 31:40 A jövő lényege, hogy bármi megtörténhet
      - utasszállító gép lelövése
      - USA szenátusa és képviselőháza beperli és többszörösen is elitélte már az elnököt
      - magyarok visszakapnak pénzt perek után bankoktól
      - Magyar pénzügyi rendszernek 50%-a magyar kézben kell lennie, ami megtörtént
   - 33:55 ez bizakodásra ad okot, vagy sem? Ez sok esélyt is tartogat, még eljöhet a mi időnk

Hivatkozások:

a beszéd: https://www.youtube.com/watch?v=LiTMBxKJhx8

a NY Times felhívás: http://www.nytimes.com/interactive/2013/09/06/world/europe/antisemitism-hungary.html?smid=fb-share&_r=2&

liberalizmus,Orbán Viktor,Tusnádfürdő,USA
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?